A borsó nem csupán finom, hanem jótékony hatású az izmoknak, az emésztésnek és az immunrendszernek egyaránt.
A tavasszal elvetett borsópalánták már javában ontják a termést, úgyhogy érdemes többet tudni arról, hogy mire is jók ezek az apró bogyócskák. Nyersen, azaz zsengén érdemes leginkább fogyasztani, mert akkor tartalmazza a legtöbb tápanyagot.
Miből áll a borsó?
100 gramm zöldborsó 88 kalóriát tartalmaz (a burgonyához hasonlóan), illetve 78%-ban vízből, 5%-ban cukorból, 5 %-ban pedig rostokból, proteinekből, szénhidrátokból áll. Rengeteg aminosav, ásványi anyag (kalcium, nátrium, foszfor, kálium, vas, magnézium, cink, szelén, réz és mangán) és vitamin (A, B1, B2, B3, B5, B6, C, E, K és J vitamin) található benne.
100 gramm zöldborsóval bevihetjük a napi C-vitamin szükségletünk felét. A kálium remek vízhajtó, a magnézium pedig segíti a kalcium beépülését a csontokba. A benne található aminosavak a fehérjék építőkövei, az izomépítés elengedhetetlen hozzávalói, de az izmok védelmében is nagy szerepe van.
A rostban gazdag szerkezet az emésztést segíti, és megkímél a székrekedéstől vagy puffadástól, ahogyan a fölösleges kilók lerakódását is gátolja. A zöldborsó az a hüvelyes, amelyet a puffadásra, vastagbélgyulladásra hajlamos egyének leginkább fogyaszthatnak.
A terhesség idején ajánlott folsav és a B6 vitamin a szívre és az erekre van pozitív hatással. A borsófogyasztással a koleszterinszint és vércukorszint is kordában tartható.
A zöld növényekben található klorofill elősegíti a vörösvértestek képződését és támogatja az immunrendszert. Ásványi sói feltöltik a szervezet kiürülő tartalékait.
Hogy került a tányérunkra?
A borsónak két őshazája van: Afganisztán és Abesszínia, amelyet i.e. 6-7000 éves leletek is bizonyítanak. Haszonnövényként terjedt el, az ókori görögök és rómaiak is előszeretettel termesztették. A középkorban már ismert növénynek számított, Európában eleinte a teheneknek adták, mert megfigyelték, hogy jót tesz a tej ízének. A zöldborsófogyasztás a 15. századtól kezdődött Nyugat-Európában, de eleinte a hüvelyével együtt főzték meg.
Különféle szimbolikus népszokások is kapcsolódnak a borsóhoz, például halottak mellé temették vagy esküvőn fogyasztották, esetleg megdobálták a kis zöld szemekkel az ifjú párt.
A frissen fejtett borsót egy hétig lehet hűtőben tárolni, de ne zacskóban, hanem jól szellőző edényben tartsuk. Ugyanakkor jóval tovább eláll, ha tartósítjuk előfőzéssel, majd mélyhűtéssel.
Amennyiben nem bajlódnál a zöldborsófejtéssel, rendelj egy zöldborsós levest, főzeléket vagy köretet a Falatozz.hu-ról.
Források: wikipedia.org / nepgyogyaszat.com / wellandfit.hu / hazipatika.com
