A Mindenszentek és Halottak napja hagyományai
Mindenszentek
A Mindenszentek napja november 1-jén van, és katolikus hagyomány szerint ekkor emlékeznek meg minden szentté avatott személyről. Az ünnep különösen fontos Európában, hiszen egy szentek előtt tisztelgő nap, amely a keresztény egyházak hagyományában erősen jelen van. Ezen a napon sokan gyertyát gyújtanak, és templomba mennek imádkozni.
Magyarországon a Mindenszentekhez gazdasági hagyományok is fűződtek. Egyes helyeken ezen a napon szerződtették a cselédeket és pásztorokat, máshol pedig ilyenkor tartották a "legényvásárt," amikor a gazdák megállapodtak a szolgálatra jelentkező fiatal legényekkel. Mindenszentek napján tilos volt dolgozni, ami az ünnep iránti tiszteletet fejezte ki; a néphit szerint, aki ezen a napon földet szánt, vet, vagy bármilyen más munkát végez, azzal „felzavarja” a halottakat. Tilos volt mosni, varrni, és takarítani is.
A Halottak napja története
November 1-ei Mindenszenteket követően november 2-án a van Halottak napja a keresztény naptár szerint. Ezen a napon elhunyt szeretteinkre és mindazokra emlékezünk, akik közel álltak a szívünkhöz. Ilyenkor szokás a temetőkbe látogatni, sírokat rendezni, virágokat, koszorúkat elhelyezni, és gyertyát gyújtani. A gyertyaláng a hit szerint az örök világosság szimbóluma, és segít megidézni az emlékeket, emellett a szeretet és tisztelet kifejezése is.
Mindenszentek és Halottak Napja lehetőséget ad arra, hogy egy pillanatra megálljunk a rohanó hétköznapokban, és elgondolkodjunk az elmúláson, a szeretteinkkel töltött idő értékén, valamint azon, hogyan őrizhetjük meg azok emlékét, akik már nincsenek közöttünk. Ez az időszak segít abban is, hogy a családi kötelékek és a generációk közötti kapcsolatok mélyebbé váljanak, hiszen ilyenkor az elhunytak emlékével együtt a közös múlt is elevenné válik.
