Nálunk újévkor a malac és a lencse hoz szerencsét, de más nemzeteknél egészen érdekes étkezési hagyományok élnek a köztudatban.
Azt mindannyian tudjuk, hogy mit főznek a magyarok az év utolsó napjára és másnapra ahhoz, hogy reményeik szerint szerencsések és gazdagok legyenek. A Falatozz.hu azonban szilveszteri gasztro-különlegességeket gyűjtött ki a világ minden szegletéből.
A japánok szerencsehozó újévi étele a kézzel hosszúra sodort hajdinatészta, a soba. A tésztafélét szürcsölve, rágás nélkül kell fogyasztani, és a hiedelem szerint az él majd a legtovább, aki a leghosszabb szálat szippantja fel. Szerencsétlenséget hoz, ha a soba megtörik a szájban, és ha éjfél után fejezi be valaki az elfogyasztását. A garnélarák alakja miatt a hajlott hátat, azaz az agg kort jelképezi, úgyhogy annak a fogyasztása is gyakori ilyentájt. Japánban továbbá tradicionális szilveszteri étel a rizstorta, amit egy héttel előtte készítenek el, az ünnepségek pedig egészen január 7-ig tartanak.
A káposzta nem csak nálunk bevált újévi fogás, de mindenhol másképpen értelmezik a létjogosultságát a tányéron. A németek szerint a hosszúra vágott savanyúkáposzta csíkjai a hosszú életet szimbolizálják, az amerikaik szerint pedig a zöld káposzta egy összetekert dollárra hasonlít, ezért anyagi gyarapodást hoz.
A spanyolajkúak aranyos szokása, hogy amikor éjfélt kongat az óra, minden harangszóra egy-egy szem szőlőt kell bekapniuk ahhoz, hogy szerencséjük legyen a következő évben. Minden szőlőszem egy hónapot jelképez, és az édesebbek kedvező hónapot, a savanyúbbak baljósabb hónapot jelentenek. Ezt 1909-ben találta ki egy borász a jobb termés reményében.
A görögöknek két kedves kis rituáléjuk is van. Az egyik, hogy gránátalmát törnek szét a földön, ami a jószerencse áramlását szimbolizálja, és minél több mag esik ki a gyümölcsből, annál nagyobb szerencse jön a házhoz. A másik egy citromos kenyér, az úgynevezett vasilopita sütése, aminek az a lényege, hogy a belsejébe egy érmét kell rejteni. Az lesz a szerencsés jövőre, akinek a tányérján landol a pénzzel tuningolt finomság. A svédek hasonló hagyományt tartanak: náluk egy rizspudingba kell beletenni egy szem mandulát, és aki megtalálja, az lesz a mázlista.
El Salvadorban pedig jósolnak a tojásból, de nem akárhogyan. Éjfélkor feltörnek egy tojást, és kiteszik egy tálkába az ablakpárkányra. Reggel, amikor a tojás már összeállt, meg kell nézni a tálkát, és azt hozza az új esztendő, amilyen alakot vagy mintát belelát a család fantáziadúsabb tagja.
És azt tudtátok, hogy azért kell disznót enni hazánkban szilveszterkor – és még számos egyéb európai országban –, mert a zsíros teste jólétet tükröz, és kitúrja a szerencsét azzal, hogy előrefelé döfköd az orrával? Ugyanezen okból viszont nem ajánlott ilyenkor a szárnyas, mert egyrészt visszafelé kapirgál, másrészt elrepül a szerencsével.
Kovács-Tóth Noémi
Források:
