A „fekete leves” világnapja alkalmából kicsemegéztünk néhány történelmi érdekességet.
Vannak, akik nem tudják elképzelni a reggelüket egy erős fekete nélkül – mármint rossz az, aki rosszra gondol: a kávéról van szó, amelynek szeptember 29-én van a világnapja. A Falatozz.hu összegyűjtött néhány érdekességet erről.
A világon először 1983-ban emlékeztek meg kollektíven az italról Japánban, de hivatalosan 2009 óta ünneplik a világnapot. A kávé jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ókori araboknál a nők esetében csak az lehetett nyomós válóok, ha a férjük ihatatlan kávét főzött. Mára a kávé az olaj után a világ második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi terméke.
A kávé feltalálásáról egy jópofa história kering: eszerint a XIV. században egy etióp kecskepásztor megfigyelte, hogy kecskéi felélénkülnek, ha egy adott bokor bogyós termését legelik. Leszedett hát ő is néhány gyümölcsszemet belőle, és elvitte a közeli kolostorba, hogy főzzék meg neki. Ott hamar rájöttek, hogy a kecskék tudtak valamit, úgyhogy rendszeresítették az éjszakai szertartások és imák előtt a pörkölt szemekből főzött italozást.
Egy másik mendemonda szerint még korábbra tehető a felfedezés, hiszen egy VIII. században élt arab orvos a kávét – amit ő „quawa”-nak hívott – élénkítő orvosságként használta a pácienseinél. Ami azonban biztos, hogy a XV. században, Jemenben a szufi szerzetesek már fogyasztották annak hatása miatt, tőlük jutott el később Szíriába és Egyiptomba.
Magyarországon valószínűleg a török megszállás idején terjedt el a köztudatban a „fekete leves”, Buda visszafoglalása után pedig széles körben népszerű lett. Magyarul leírva elsőként Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében láthattuk leírva („Egymás közt sok dologról beszélgetének. Káuét kicsin finchából hörpölgetének…”)
Az első magyar kávéházra 1714-ig kellett várni, de utána futótűzként terjedtek el az országban. Nem csupán a koffeintartalmú ital élettani hatása miatt, hanem mert az elit a kortyolgatós rituálék köré építette a társasági életet is.
Források: cafeme.hu / turizmus.com
